I.
A sportegyesület neve: Budai Motor Klub
Székhelye: Budapest 1034 Bécsi út 92. 4. em. 67.
Levelezési címe: Budapest 1034 Bécsi út 92. 4. em. 67.
Színe: sárga-piros
Alapításának éve: 1968. július 30.
1) Az alapszabály korábbi években bíróságra beadott alapszabály módosításokat tartalmazza.
2) Az egyesület politikai pártokat, országgyűlési képviselőket és önkormányzati képviselőket nem támogat. (A Fővárosi Bíróság 6.Pk.61783/1. sz. végzés alapján a 1381. sz. nyilvántartásba vette 1990. március 1.)
3) A sportegyesület felügyelő szerve:
Budapesti Fővárosi Bíróság.
4) A sportegyesület a 2004. év I. törvényben megállapított eltérésekkel az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetve a Ptk. szabályai szerint működő olyan társadalmi szervezet, melynek az alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek a megteremtése.
A sportegyesület nonprofit szervezet.
A sportegyesületi alapszabály kötelező tartalma.
II. A sportegyesület célja
5) A sportegyesület célja a rendszeres sportolás / versenyzés, felüdülés biztosítása, az ilyen igények felkeltése, tagjainak nevelése, a társadalmi öntevékenység és a közösségi élet kibontakozása.
A sportegyesület gondoskodik rendszeres testedzésről és sportolásról, működése területén elősegíti az oktatási intézmények tanulóinak, továbbá a lakosság testnevelési és sporttevékenységét.
A sportegyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik, működési területének állami és társadalmi szerveivel.
A sportegyesület más szövetséghez csatlakozhat, és szövetségek munkájában részt vehet a közgyűlés határozata alapján.
III. A sportegyesület tagsága és pártoló tagsága
6) A sportegyesület tagja lehet minden nagykorú magyar állampolgár, aki belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz a sportegyesület valamely szervének /elnökség, bizottság, szakosztály, apparátus) működésében. Kiskorú állampolgár is felvehető tagként a sportegyesületbe, részükre ifjúsági csoportok létesíthetők.
Nem magyar állampolgár akkor lehet sportegyesületi tag, ha felvételéhez az elnökség hozzájárult.
7) A sportegyesület működési területén pártoló tagságot szervezhet. Pártoló tagként felvehető az, aki belépési nyilatkozatban vállalja a sportegyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatását.
8) A sportegyesületbe való belépés és a sportegyesületből való kilépés önkéntes. A sportegyesületi tagság, pártoló tagság felvétellel keletkezik és kilépéssel, a tagdíj, illetőleg a vállalt anyagi támogatás fizetésének hat hónapnál hosszabb idejű elmulasztása, továbbá elhalálozás esetén törléssel, fegyelmi büntetésként kizárással szűnik meg.
9) A sportegyesületi tagok és a pártoló tagok felvétele az elnökség hatáskörébe tartozik. Ez a jogkör az elnökre, ügyvezető elnökre, illetőleg a sportegyesület más szervére átruházható.
A sportegyesület a tagjairól és pártoló tagjairól nyilvántartást vezet és ellátja a tagjait tagsági könyvvel, a pártoló tagjait pártoló tag igazolvánnyal.
IV. A sportegyesületi tagok és pártoló tagok jogai és kötelességei
10) A sportegyesületi tag jogai:
A sportegyesületi tag
a) részt vehet a sportegyesület közgyűlésén (küldött közgyűlésén), 14. életévének betöltése után pedig részt vehet az elnökség tagjainak és elnökének mint a számvizsgáló bizottság tagjainak és elnökének megválasztásában, továbbá a határozatok meghozatalában.
b) Tisztségre választható (képviselttel járó tisztségre csak nagykorúság esetén).
c) Vélemény nyilváníthat, javaslatot tehet a sportegyesületet érintő bármely kérdésben, a sportegyesület felügyelő szervénél indítványozhatja a sportegyesület jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatának megsemmisítését.
d) A sportegyesület elnöksége által meghatározott feltételek szerint részt vehet a biztosságok, szakosztályok, sportcsoportok munkájában, edzéseken, versenyeken, használhatja a sportlétesítményeket, sportszereket és sportfelszereléseket; igényelheti a sportegyesület szakembereinek segítségét.
e) Részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben.
11) A sportegyesületi tag kötelességei:
a) Az alapszabály betartása, a sportegyesületi vezető szervek határozatainak végrehajtása.
b) A tagsági díj fizetése, a sportegyesületi vagyon megóvása.
c) Sportszerű magatartás.
d) Versenyszerűen sportoló esetében a hazai és nemzetközi versenyekre való lelkiismeretes felkészülés és a legjobb tudás szerinti szereplés.
12. ) A sportegyesületi pártoló tag jogai:
A sportegyesületi pártoló tag
a) Javaslatokat, észrevételeket tehet a sportegyesület működésével kapcsolatban.
b) Részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben (pl.: a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben (pl.: a sportegyesületi rendezvények kedvezményes látogatása).
13.) A pártoló tag kötelességei:
a) Az alapszabály betartása.
b) A sportegyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása.
c) Sportszerű magatartás.
V. A sportegyesület szervezete
A Közgyűlés
Elnökség
Ellenőrző bizottság
Fegyelmi bizottság
A Közgyűlés (küldött közgyűlés)
14.) A sportegyesület legfőbb szerve a közgyűlés (küldött közgyűlés). A közgyűlés (küldött közgyűlés) a tagok (küldöttek) összessége. A közgyűlést (küldött közgyűlést) az elnökség hívja össze, szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. Közgyűlést (küldött közgyűlést) kell összehívni a tagok egyharmadának a cél megjelölése mellett történő kívánságára, vagy ha a Fővárosi Bíróság azt írásban indítványozza. A levezető elnöki tisztet az egyesület elnöke látja el. Akadályoztatása esetén átruházhatja valamelyik elnökségi tagra. Tisztújító közgyűlés esetén levezető elnököt kell választani.
A közgyűlés nyílt, bárki részt vehet azon, de szavazati joggal nem rendelkezik.
A közgyűlés az egyesület székhelyén vagy más arra alkalmas helyiségben tartja.
A közgyűlés (küldött közgyűlés) határozatképes, ha a tagok (küldöttek) fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlés (küldött közgyűlés) 15 napon belül történő másodszori összehívása során az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. Az elhalasztott közgyűlés időpontját közölni lehet, az eredeti meghívó kiírásában.
15.) A közgyűlés (küldött közgyűlés) határozatait nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén a közgyűlés (küldött közgyűlés) elnökének szavazata dönt. Kétharmados többség szükséges azonban a sportegyesület megalakulásának, egyesülésének, feloszlásának kimondásához, valamint az alapszabály elfogadásához, illetve módosításához, továbbá a közgyűlés (küldött közgyűlés) hatáskörébe tartozó szervek és személyek megválasztásához.
16.) A közgyűlés (küldött közgyűlés) kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) A sportegyesület megalakulásának, feloszlásának, valamint más sportegyesülettel való egyesülésének kimondása.
b) Az alapszabály és a fegyelmi szabályzat megállapítása.
c) Az elnökség, az elnök (az ügyvezető elnökhelyettes), a számvizsgáló bizottság és annak elnöke négy évre szóló megválasztása, illetőleg az elnökség és a számvizsgáló bizottságból behívott személyek tisztségükben történő megerősítése (19/h, 23/d pontok). Az elnökség tagjai minimum 3 fő, de mindenképp páratlan létszámúnak kell lennie.
d) A sportfejlesztési terv jóváhagyása.
e) A 18. pont figyelembe vételével az éves költségvetés bevételi főösszegének és a kiadások költséghelyenkénti előirányzatának megállapítása; az éves gazdálkodásról szóló beszámoló elfogadása.
f) A 18. pont figyelembe vételével a sportegyesült éves tevékenységéről való beszámoltatás.
g) A tagsági díj összegének, illetőleg a pártoló tagok anyagi hozzájárulása legkisebb mértékének meghatározása.
17.) A 17. pont e-f. bekezdéseiben meghatározott hatáskört a sportegyesület elnöksége gyakorolja, ha az alapszabály szerint a közgyűlés (küldött közgyűlés) összehívására nem kerül sor.
Az elnökség
18.) A sportegyesület elnökségének feladata és hatásköre
a) A sportegyesületi tevékenység irányítása
b) A közgyűlés (küldött közgyűlés) előkészítése, a küldöttek létszámának és választási módjának meghatározása.
c) A sportegyesület sportfejlesztési tervének, költségvetésének kidolgozása, az éves program, a munka- és ülésterv, valamint a versenynaptár jóváhagyása.
d) A sportegyesület eredményes működéséhez, a sportoláshoz, a testedzéshez, a természetjáráshoz szükséges feltételek megteremtése.
e) A szakosztályok, bizottságok létrehozása, megszüntetése, átadása és beszámoltatása.
f) Fegyelmi jogkör gyakorlása.
g) A bizottságok tisztségviselőinek és tagjainak, továbbá a szakosztály-vezetőség tisztségviselőinek és tagjainak négy évre szóló, illetőleg a következő vezetőségválasztó közgyűlésig (küldött közgyűlésig) tartó megbízatása, a megbízatások visszavonása.
h) A lemondott vagy tisztségétől egyéb okból megvált elnökségi tagok és tisztségviselők helyére a sportegyesület tagjai sorából új személyek közgyűlés általi megválasztása.
i) A sportegyesület szervezeti és működési szabályzatának megállapítása.
A sportegyesület elnöke (ügyvezető elnöke)
19.) A sportegyesület elnöke (ügyvezető elnöke)
a) vezeti és szervezi az elnökség munkáját, képviseli a sportegyesületet.
b) irányítja és ellenőrzi a sportegyesület tevékenységét, irányítja a sportegyesület gazdálkodását, utalványozási jogot gyakorol.
c) Munkáltatói jogkört gyakorol a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint.
d) Intézkedik és dönt a közgyűlés (küldött közgyűlés) vagy az elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben.
A sportegyesület elnökhelyettese (ügyvezető elnökhelyettes)
20.) A sportegyesület elnökhelyettese (ügyvezető, elnökhelyettese) az elnök (ügyvezető elnök) távollétében vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel ellátja az elnöki (ügyvezető elnöki) hatáskörbe tartozó feladatokat. Képviseli a sportegyesületet.
Az elnökség tagja
21.) A sportegyesület elnökségének tagja
a) Rendszeresen és tevékenyen részt vesz
- a sportegyesület feladatainak meghatározásában és megvalósításában
- a határozatok előkészítésében és meghozatalában
- a közgyűlés (küldött közgyűlés) és az elnökség határozatainak végrehajtásában, illetőleg a végrehajtásának ellenőrzésében
b) Jogosult és köteles a sportegyesületet érintő körülményeket figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatban javaslatait, észrevételeit az elnökség elé terjeszteni.
c) Felelős a gazdasági, pénzügyi és egyéb kérdésekben hozott elnökségi határozatért, kivéve, ha ellenvéleményét kifejezetten fenntartotta és azt maradandóan kinyilvánította.
Az ellenőrző bizottság
22.) Az ellenőrző bizottság feladata:
a) A sportegyesület pénzügyi és gazdálkodási tevékenységének vizsgálata
b) A pénzügyi és gazdasági rendelkezések betartásának ellenőrzése
c) A tagsági díj fizetésének ellenőrzése
d) A lemondott vagy tisztségétől egyéb okból megvált számvizsgáló bizottsági tagok és tisztségviselők helyére a sportegyesület tagjai sorából új személyek közgyűlés általi megválasztása.
A számvizsgáló bizottság tevékenységéért a közgyűlésnek (küldött közgyűlésnek) felelős, annak beszámolni tartozik. A számvizsgáló bizottságnak nem lehet tagja az, aki a sportegyesület elnökségének tagja, aki a sportegyesület alkalmazásában áll, vagy a sportegyesületben gazdasági feladatokat lát el. A számvizsgáló bizottság észrevételeiről, javaslatairól tájékoztatja a sportegyesület elnökségét.
A bizottságok
23.) A sportegyesületben a tömegsporttal és szabadidős sporttal kapcsolatos feladatok szervezésére és irányítására tömegsport-bizottság, valamint a fegyelmi ügyek intézésére fegyelmi bizottság működik. Ez utóbbi működésére a fegyelmi szabályzat rendelkezései az irányadók. A bizottságokat az elnökség hozza létre.
24.) Az elnökség a sportegyesült működésének eredményessége érdekében más bizottságot is létrehozhat.
A szakosztályok
25.) A sportegyesületben sportáganként szakosztályok működhetnek. A szakosztályok munkáját szakosztály-vezetőség irányítja, amely munkájáról az elnökségnek számol be. A szakosztály-vezetőség tisztségviselőit (elnök, elnökhelyettes, technikai vezető, vezetőedző, stb.) és tagjait a sportegyesület elnöksége bízza meg.
A szakosztály feladata az oktatás-nevelés, versenyek, mérkőzéseken való részvétel szervezése, a szakosztály hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása. A szakosztály közreműködik az ifjúsági és lakossági tömegsporttal összefüggő sportegyesületi feladatok megvalósításában is. A szakosztályok kötelesek betartani az egyesület alapszabályát.
A szakosztályok az adott sportág szabályzatát kötelesek betartani.
Egyéb szervek
26.) A sportegyesület elnöksége sportcsoportokat alakíthat, sportiskolai rendszerű utánpótlás-nevelést szervezhet. Gyermek, serdülő, ifjúsági és felnőtt testnevelési és sportfoglalkozási formákat alakíthat ki. A sportegyesület elnökségének működésével kapcsolatos operatív feladatok és az ügyintézés ellátására apparátust hozhat létre.
VI. A sportegyesület jogképessége
27.) A sportegyesület jogi személy, amelyet a sportegyesület elnöke (ügyvezető elnöke) képvisel. E jogkört esetenként vagy az ügynek meghatározott csoportjára nézve az elnökség, vagy az elnök (ügyvezető elnök) más személyre is átruházhatja.
VII. A sportegyesület anyagi forrásai és gazdálkodása
28.) A sportegyesület bevételei:
a) Tagsági díj
b) Személyek anyagi támogatásai
c) Állami, társadalmi, szövetkezeti szervek anyagi támogatása
d) Rendezvény és egyéb bevétel
e) Reklámokból származó bevétel
f) Motorkerékpár javítás
g) Tanfolyam (oktatás)
h) Szakmai oktatás
i) Műszerjavítás
j) Hirdetés, propaganda, reklámtevékenység, kiállítás szervezés
k) Pályázatok bevételei
l) egyéb gazdasági tevékenység
29.) A sportegyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
30.) A sportegyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjakat kötelesek az egyesületnek megfizetni; az egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.
31.) A sportegyesület megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a közgyűlés (küldött közgyűlés) rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról az alapszabály vagy a közgyűlés (küldött közgyűlés) nem rendelkezett, továbbá ha a sportegyesület feloszlatással szűnt meg, vagy a Fővárosi Bíróság annak megszűnését állapítja meg. Vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azzal a megszűnt sportegyesület felügyelő szerve rendelkezik.
VIII. A sportegyesület szervezeti és működési szabályzata
32.) A sportegyesület működését az alapszabályban részletesen nem szabályozott (az elnökség, a tisztségviselők, a bizottságok és a szakosztályok szervezetét) feladatait érintő (az alapszabályban részletesen nem szabályozott) alapvető kérdéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Az SZMSZ nem állhat ellentétben a sportegyesület alapszabályával.
IX. A sportegyesület megszűnése
33.) A sportegyesület megszűnik, ha
a) Feloszlását a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja.
b) Más sportegyesülettel egyesül.
c) A Fővárosi Bíróság feloszlatja.
Záradék:
A módosított alapszabályt a 2015. május 29-én tartott közgyűlés jóváhagyta.
A 2010. évi június 25-én elfogadott módosított alapszabály hatályát veszti.
A módosított alapszabály a kihirdetés napján lép hatályba.